A község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban, a Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától 16 kilométerre. Különálló településrésze Gyártelep, mely a falu központjától mintegy 3 kilométerre helyezkedik el észak-északnyugati irányban. Határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai-főcsatornába torkollik. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, amely a belterületének déli szélén halad el. Főutcája a 3827-es út – ez köti össze Demecserrel és azon keresztül Dombráddal –, déli településrészén a 3836-os út halad végig, Kemecsével pedig a 3823-as út kapcsolja össze. Gyártelep főutcája a 3827-es útból kiágazó 38 316-os számú mellékút. A község a középkorban mezőváros volt. A Váradi regestrum említi első ízben a nevét 1220 körül, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodorosz átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte. 1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben, ekkortól számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is. 1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt. 1607-től az akkor vármegyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez. A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak. A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. Mezővárosi rangot 1811-ben kapott a község I. Ferenc királytól. 1990-től közigazgatási besorolása község, állandó népességszáma megközelítően 3028 fő.

Bogdány eredetileg É-D irányú, egyutcás település volt, mely a mai Fő utcának felel meg, valószínűleg Bogdány legrégibb utcájaként. Az északi rész neve egy 1832-es adat szerint Felső vég, a déli felét Alsó végnek nevezték. Ezek az elnevezések a mai napig használatosak, a helyiek tudják, mit is jelent, ha valaki az Alvégre megy.

A község a népesség növekedésével fokozatosan alakult át többutcás, szalagtelkes településsé, mely teljes infrastrukturális ellátottsággal bír. Az utak 95%-ban szilárd burkolatúak, víz, szennyvíz csatornázottsága 100%-os, minden háztartás rákapcsolódhat a földgázhálózatra.

A vállalkozások letelepedése érdekében hozta létre az Önkormányzat a Nyírbogdányi Ipari Parkot 2002-ben, területe 20,5 hektár. Jelenleg egy betelepült vállalkozás (Malmarks Industry Hungary Kft.) működik rajta. A Lite Power Alföld 2016 Kft. napelem parkot üzemeltet több mint 12 hektár területen.

A település jelképének számítanak a község központjában található református templom és a Székely Elek által a századfordulóban épített kúria, mely jelenleg, mint Könyvtár működik. A településen 2006. évben tájház került kialakításra. Az utóbbi évek legjelentősebb beruházásai a Termelői Piac és Raktár, Kerékpár út a Gyártelepig, Ravatalozó felújítás, Csapadékvíz elvezető rendszer felújítása, valamint folyamatosan történik a járdák és utcák felújítása.

A községben számos szezonális rendezvény színesíti a hétköznapokat, a nyári időszak jeles eseménye a kézi aratóverseny, melyre feldíszített fogatokon, nótázva érkeznek az aratók. A helyiek összetartása, vendégszeretete messze földön híres, érdemes erről személyesen meggyőződni.